West and the rest

USA-Mexikó történelem lecke (I.)

2017. január 29. 21:29 - F. Underwood

Az elmúlt időszakban többször előtérbe került a világsajtóban az amerikai-mexikói viszony. Leginkább Donald Trump falépítése miatt, amely tervei szerint megoldja az illegális határátlépést és az USA gazdaságára is jó hatással lesz. Hogy ez így lesz-e azzal lehet vitatkozni, de azt érdemes áttekinteni, hogyan alakult a két ország kapcsolata Mexikó függetlenné válása óta.

A Hidalgo felkeléstől a "nagy ölelésig"

Miguel Hidalgo y Costilla 1753. május 8-án született Új-Spanyolországban (mai Mexikó területén). Papi tevékenysége során az 1800-as évek elején szembesült a szegénységgel, az elnyomással és felvilágosult eszméket vallott. Részt vett az elnyomó spanyol uralom elleni lázadásban, az 1810-es doloresi kiáltványban megalapozta a későbbi független Mexikó alapjait. Kezdeti sikerei után balul sült el próbálkozása, fogságba esett és kivégezték, ám mai napig őt emlegeti a mexikói nép az ország függetlenségének első hírnökeként. Ezt követően az Egyesült Államok és Spanyolország folyamatos területi vitában állt.

tl_mex_1810.jpg

A határvitáknak az 1819-es Adams-Onis Egyezmény vetett végett ideiglenesen, ahol megállapították a határokat. Az Egyesült Államok átengedte Texas egy részét, Kaliforniát, Új-Mexikót és a mai Nevada, Utah és Arizona államot spanyol fennhatóság alá.

Ezt követően a történelemkönyvekben csak acatempani ölelésként megmaradt sorsfordító eseményre került sor Augustín de Iturbide új-spanyolországi parancsnok és Vicente Guerrero függetlenségi harcos között. Megbékélésük után közösen, 1821. február. 24-én kiadták az Iguala- tervet, melyben deklarálták Mexikó függetlenségét Spanyolországtól. Még abban az évben augusztus 24-én aláírták az új-spanyol alkirállyal a Cordóbai- egyezményt, melyben kimondták Mexikó alkotmányos monarchiaként működik tovább, az állami vallás a római katolikus és származástól függetlenül mindenkit ugyanazon jogok illetnek meg. Spanyolország az egyezményt csak többszöri sikertelen visszahódítási kísérlet után 1836-ban ismerte el.

Út a háborúig

Az első konfliktus az USA és Mexikó között akármilyen hihetetlen, de a migrációra vezethető vissza csak éppen fordított előjellel mint ahogy azt gondolnánk. 1830-ban Mexikó megtiltotta a bevándorlást az Egyesült Államok irányából Texasba, mert féltek az angol nyelvű telepesek tömeges megjelenésétől. A mexikói elnök Antonio Lopez de Santa Anna megpróbált jogi úton érvényt szerezni akaratának és vámokat vetett ki. 1836-ban az elnök amerikai fogságba esik és kikényszerítik belőle Texas függetlenségének aláírását, majd ezt követően 1845-ben Texas az Egyesült Államok része lesz, mint rabszolgatartó állam. Mexikó ezután hivatalosan is megszakítja diplomáciai kapcsolatait az USA-val.

James Polk az USA tizenegyedik elnöke ajánlatot tett 1845-ben Új-Mexikó és Kalifornia megvételére, amit mexikói oldalon elutasítottak. Ezen felül igyekeztek meggyőzni Lopez elnököt, hogy a Rio Grande legyen a határfolyó. Ekkor terjed el az amerikai politikában a manifest destiny doktrína, melynek lényege, hogy az Egyesült Államok hivatott uralkodni az egész Észak-Amerikai kontinensen, és lényegében ez az eszme lesz végzetes a legtöbb őslakos indián törzsre. Mexikó visszautasította az ajánlatot és válaszul katonákat küldött a Rio Grande-hoz, aminek egyenes következménye lesz az amerikai invázió.

1848. február másodikán a Guadalupe-Hidalgo béke aláírása zárta le a háborút, melyben Mexikó lemondott a mai Kalifornia, Arizona, Új-Mexikó egészéről valamint Colorado és Nevada állam egyes részeiről. A háború miatt jóvátételt is kellett fizetnie Mexikónak, mégpedig 15 millió dollárt. Érdemes megjegyezni, hogy az eredeti szövegben mexikói részről kitétel volt a gazdát cserélt földterületeken élő mexikóiak tulajdonának tiszteletben tartása ám ezt nem túl korrekt módon az amerikai szenátus eltávolíttatta. Sőt, a kaliforniai aranyláz alatt felszólították az aranyásókat, hogy szorítsák ki földjeikről a mexikói tulajdonosokat.

Az utolsó határkiigazításként az 1853-as Gadsden-vételt szokás emlegetni, amikor is Franklin Pierce elnök megvásárolta a mai Új-Mexikóban található Mesilla-völgyet. A földterület nagysága körülbelül 30.000 négyzet mérföld volt, ami a tervezett Csendes-óceánig húzódó vasútvonal miatt volt kulcsfontosságú.

 A hosszú XIX. század vége

1862-ben az egyesített francia-brit-spanyol hadsereg megtámadta Mexikót, mivel az nem fizette meg az említett országoknak tartozásait. A brit és a spanyol féllel sikerült megegyeznie a Mexikói kormánynak és távoztak, a franciáknak azonban más terveik voltak. III. Napóleon császár bevonult Mexikóvárosba és menekülésre kényszerítette az elnököt. Eközben az Egyesült Államokban felütött a polgárháború réme. Franciaországnak jól felfogott érdekei voltak abban, hogy meggyengítse az USA-t és azt remélte, ha meghódítja Mexikót befolyásolhatja az amerikai polgárháborút. A Konföderáció győzelmét remélték, amellyel az USA két, egyenként gyengébb államra eshetett volna szét. Mexikó azonban megállította a francia csapatokat 1862. május 5.-én a pueblai csatában, így a franciák nem tudtak előrenyomulni és nem volt erejük a polgárháború befolyásolásához. Miután Washington folyamatos diplomáciai erőfeszítéseket tett, 1867-ben elhagyták a kontinenst.

Ezt követően az 1882-es Chinese Exclusion Act elfogadása rákényszerítette a vasútépítőket, hogy mexikói munkásokat alkalmazzanak. A történészek becslése szerint 1900 körül tizenhatezer mexikói munkás dolgozott az amerikai vasútvonalak kiépítésén, ezzel az egész vasútépítő iparban dolgozó munkaerő 60%-át tették ki. Az első határátkelő pontok létesítése is ekkortájt volt aktuális. Az első feljegyzés illegális határátkelőkről 1904-ből való, amikor kínai munkások próbáltak átjutni az Egyesült Államokba Mexikó irányából.

Summa summarum elmondható, hogy a XIX. században már komoly ellentétek voltak jelen az amerikai-mexikói kapcsolatokban . Ezek az események remek táptalajt adnak akár a mai napig is, és megalapozzák a két ország történelmi emlékezetét egymás iránt. A következő írásban a XX. század első felének eseményei kerülnek górcső alá benne forradalommal, egy titokzatos telegrammal, és jószomszédi politikával.
9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://westandtherest.blog.hu/api/trackback/id/tr5612109853

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

paprika. 2017.01.30. 17:51:04

nagyon kene a fal
ezert szavaztam trumpra

ide ED-be is egyre tob mexicoi szivarog be
a melo budos de a segely meg jol jon

nem azert gurizunk kelyvel a kuton hogy ezeket tamogasuk
felnyomjak a kaja meg joghurt arat
a benzinrol nem is beszelve
kelly most tankolta meg a leaf-et 55$
ez normalis?
minden a mexicóiak miat van

wkker 2017.01.30. 18:15:12

Úgy őszintén, az USA melyik közeli állammal van/volt jóban? Kanadával csak és kizárólag azért, mert nem tartották olyan értékesnek azt a területet és az angolokkal/franciákkal nem akartak ezért is balhézni...

Az USA az elmúlt pár évben, pont olyan zsarnok és elnyomó volt, mint amikor megtámadták anno Mexikót. Egész közép és Dél Amerikát az USA zsigerezi ki, amiből alig-alig tudnak felállni. Régen merték gyarmatnak nevezni, ma már csak amerikai cégek helyi leányai vágják ki a fákat, termelik az ásványianyagokat, de a pénz ugyanúgy nem marad helyben, ahogy régen sem.

flydomi 2017.01.30. 19:10:04

@paprika.:
gondolom,hogy te nem egy bevándorló vagy bevándorló család gyermeke vagy.........

exterminador 2017.01.30. 19:16:48

@flydomi: szerintem ironizálni próbált, ennyire senki sem lehet hülye.

midnight coder 2017.01.30. 19:39:11

@flydomi: Ez csak humor szeretett volna lenni.

midnight coder 2017.01.30. 19:41:11

@wkker: Azért mintha a venezuelaiak sem annyira jártak volna jól a hugócsávóval.

vajdasagi 2017.01.30. 19:55:50

@exterminador: De, én attól tartok, hogy sokan lehetnek ennyire hülyék.

Willkommenskultur 2017.01.30. 22:03:44

Sok baromság van az USA-ban is, nem véletlenül szavaztak Trumpra. Kell nekik a bevándorlás, de már kezdett túl sok lenni belőlük, főleg a nagyvárosokban. És persze a bevándorlók között is nagyon nagy a különbség. A koreaiakkal, vietnamiakkal, kínaiakkal, európaiakkal senkinek semmi baja.

F. Underwood 2017.02.12. 15:51:39

Üdvözlet mindenkinek! Elérhető az új írás! Jó olvasgatást kívánok ;)
süti beállítások módosítása